2009. július 7., kedd
2009. július 2., csütörtök
Hat szakmai és civil szervezet sajtóközleménye az energiafogyasztók támogatásáról
Gáz- és villanyszámla: több támogatást kevesebb pénzből?
Összefogás az energiafogyasztók támogatásának megváltoztatásáért
Hat szakmai és civil szervezet csütörtökön közös levelet juttatott el a miniszterelnöknek (Bajnai Gordon, MSZP) és a parlament költségvetési bizottsága elnökének (Varga Mihály, Fidesz). A levélben kérik, hogy a kormány és a törvényhozás ésszerűsítse az energiafogyasztók támogatásával kapcsolatos szabályozást. „Csökkentenénk a költségeket, amelyek az összes családra, minden gázszámla- és villanyszámla-fizetőre, és minden adófizetőre hárulnak” – emelte ki Dietz Gusztávné Dr., az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke. „Egyúttal az energiatámogatási szolgáltatások minőségét is növelnénk a rászoruló családoknál, az ügyfélszolgálatokhoz való utazások és a sorbanállások elkerülésével.”
Létezik olyan „csodafegyver”, amelynek bevetésével mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók, mind pedig a hivatalos szervek egyet tudnak érteni? Úgy tűnik, ez esetben igen: a fogyasztóvédők, a gáz- és a villamosenergia-ipar képviselői, a jegyzők, valamint a nyílt állam érdekében fellépők eddig példa nélküli összefogással változtatást javasolnak az energiafogyasztók támogatásával kapcsolatban.
A szabályozás ésszerűsítése minden fogyasztónak megtakarításokat jelentene, nem csak a „védett fogyasztóknak” (azaz a szociális helyzetük vagy a fogyatékuk miatt, az önkormányzatok jegyzőinél benyújtott kérelem alapján, különböző támogatásokban és könnyítésekben részesülő fogyasztóknak) lenne fontos – állítja a hat szervezet (a Jegyzők Országos Szövetsége, az MEE Villamosenergia Társaság, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége, a Magyar Gázipari Egyesülés, a Nyílt Szabvány Szövetség, és az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület). Közvetve ugyanis a „nem védett” fogyasztók fizetik meg a védett fogyasztók és a nem optimális szabályozás által okozott többletköltségeket is. A felesleges költségeknek pedig mindenki kárát látja, aki gáz- vagy villanyszámlát fizet.
Jelenleg a védett fogyasztónak a jegyzőnél, külön-külön valamennyi közműszolgáltatónál (áram, gáz, potenciálisan távhő, víz), sőt, esetenként a háziorvosnál is be kell jelentenie az adatait. Ezt a körutat az ügyintézés kezdetétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. Az eljárás tehát rengeteg utazásba, munkaidőbe kerül, és a végén a különböző adatbázisokban számos adat pontatlanul szerepel.
A javaslat szerint a védett fogyasztó a jelenlegi féltucatnyi út helyett egyetlen, a jegyzőhöz tett úttal elintézhetné az ügyét.
Az átalakított rendszer nyílt szabványokon és az adatvédelmi szabályok átlátható tiszteletben tartásán alapulna. A fogyasztó kérelme esetén a megfelelő adatok nyílt szabványos formában, automatikusan kerülnének a jegyzőhöz, majd a jegyzőtől a közműszolgáltatókhoz az adott közműszolgáltatóra tartozó – és csak a rá tartozó – adatok ugyancsak nyílt szabványos formában, automatikusan kerülnének át. Nem a kérelmező fogyasztónak kellene tehát átfuvaroznia a határozatokat a közműszolgáltatókhoz.
„Félreértés ne essék: a civil és a szakmai szervezetek jónak tartják, hogy a támogatásra való jogosultságot a korábbiaktól eltérően jelenleg már nem központilag, hanem helyi, önkormányzati szintű ellenőrzés után állapítják meg. Ez korszerű, hosszú távon is életképes támogatási rendszer alapját képezheti” – jelentette ki Dr. Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke, az Égáz-Dégáz Zrt. vezérigazgatója.
Az önkormányzati ellenőrzés csökkentheti a visszaéléseket. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás a tapasztalatok szerint más típusú visszaélésekhez vezet, melyek abból fakadnak, hogy a jegyzők határozatait a támogatást kérő fogyasztók kézbesítik a közműszolgáltatóknak. A közműszolgáltatók a papírok valóságtartalmát, költözés vagy adatváltozás esetén pedig a jogosultság változását nem tudják ellenőrizni. E hiányosságok, valamint az adatbázisbeli pontatlanságok a rendszer javasolt módosításával teljesen kiküszöbölhetők lennének.
Kovács László, az MEE Villamosenergia Társaságának elnöke, az ELMÜ beszerzési igazgatója szerint „A támogatási rendszer adminisztrációjának a költsége a jelenleg tervezett költségek töredékére csökkenhetne”. Ehhez kapcsolódóan Dr. Bálint József, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Kalocsa címzetes főjegyzője jelezte, hogy „A jegyzőknek például több határozat – áram, gáz, potenciálisan távhő, víz – helyett egyetlen határozatot kellene hozniuk”.
A javasolt megoldás valóra váltásában, valamint más, a fogyasztók adminisztratív terheit lényegesen csökkentő projektek előkészítésében az aláíró szervezetek készséggel partnerek lennének a mindenkori kormánnyal és törvényhozással. Ilyen kezdeményezések pozitív fogadtatása esetén az aláírókhoz további, a védett fogyasztók ügyében egyelőre nem érintett szolgáltatók (távhő, víziközművek) is csatlakoznának.
Az aláírók azt kérik mind a miniszterelnöktől, mind pedig a költségvetési bizottság elnökétől, hogy a javaslatok valóra váltása mellett külön-külön személyesen is gondoskodjanak arról, hogy mindez a tisztességes verseny szabályainak betartása, valamint az aláírók és a nyilvánosság ellenőrzése mellett folyjon majd. „A nyílt szabványok alapján való végrehajtás nyilvános ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy a támogatási rendszer adminisztrációs költségei valóban a töredékükre csökkenjenek: a fogyasztóknak és az adófizetőknek ne kerüljön többe a leves, mint a hús” – hangsúlyozta Hamecz István, a Nyílt Szabvány Szövetség elnöke, az OTP Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.
„Az idő sürget: gyors és hatékony intézkedések hiányában olyan jogszabályok kerülnek végrehajtásra, amelyek az ésszerű döntések lehetőségének tartós beszűkülését eredményezik, minden család kárára. Amennyiben javaslatunkat nem csak egyeztetni, hanem megvalósítani is szeretnénk, azt a védett fogyasztói státuszba való tömeges, állami várakozások szerint akár 700.000-1.000.000 fogyasztót érintő jelentkezés, azaz tél előtt kell megtennünk” – foglalják össze üzenetüket közös levelükben a fogyasztóvédők, a gáz- és a villamosenergia-ipar, a jegyzők és a nyílt állam érdekében fellépők szervezetei.
További információk és dokumentumok:
Dr. Mázsa Péter, peter.mazsa@OpenStandardsAlliance.com
2009. április 20., hétfő
A bíróság bejegyezte a Szövetséget
2008. július 12., szombat
Megalakult a Nyílt Szabvány Szövetség - IT Pages
2008. július 4., péntek
Alapítás előtt a Nyílt Szabvány Szövetség | Hungarian Unix Portal
2008. július 2., szerda
Alapítók + Tisztségviselők + az alapítók szándékait tükröző Alapszabály
1. Dr. Mázsa Péter
2. Dr. Radnai Márton, a Ramasoft elnök-vezérigazgatója
3. Maróy Ákos, az EU Edge technológiai igazgatója, a Budapest New Technology Meetup egyik alapítója és szervezője
4. Braun Péter, az OTP Bank elnöki főtanácsadója
5. Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója
6. Király Gyula, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ oktatója
7. Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány ügyvezető elnöke
8. Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet igazgatója
9. Marsiske Stefan, a Siemens PSE Magyarország kutatási és fejlesztési igazgatója
10. Dr. Kökény Balázs, CMS Cameron McKenna partnere
11. P. Kiss Gábor, a [nem nyilvános] vezető közgazdásza
12. Peresztegi Zoltán, a Google Magyarország ügyvezetője
13. Olti Ferenc, a BKV vezérigazgató-helyettese
14. Jenei Zoltán, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalvezető-helyettese
15. Szövényi-Lux Miklós, a Graphisoft igazgatója
16. Kocsis Zsolt, az IBM Magyarország technológiai igazgatója
17. Dr. Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója
18. Basa Richárd, a Novell Magyarország igazgatója
19. Vetési Iván, az Oracle Magyarország igazgatója
20. Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója
21. Horváth János, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó elnöki tanácsadója,
22. Dr. Tátrai Tünde, a Corvinus Egyetem adjunktusa,
23. Tóth László, az APEH informatikai igazgatóhelyettese
24. Kéménczy Kálmán, a Novell vezető konzultánsa
25. Gábor András, a Spencer Stuart Magyarország partnere
Tisztségviselők:
Elnök:
Hamecz István
Alelnökök:
Kocsis Zsolt
Maróy Ákos
Munkacsoport-vezetők:
Stratégiai és PR munkacsoport:
Braun Péter
Minőségi reform és folyamatszabályozási munkacsoport-vezető:
Dr. Radnai Márton
Interoperabilitási, portabilitási és használhatósági munkacsoport-vezető:
Basa Richárd
Vizualizálási, szimulációs és transzparencia munkacsoport-vezető:
P. Kiss Gábor
Jogi infrastruktúra és implementáció munkacsoport-vezető:
Dr. Kökény Balázs
Informatikai infrastruktúra és implementáció munkacsoport-vezető:
Stefan Marsiske
Az Elnökség tagjai: az Elnök, az Alelnökök és a Munkacsoport-vezetők
A Felügyelő Bizottság tagjai:
Jenei Zoltán
Dr. Paál Péter
Peresztegi Zoltán
Szabó Máté Dániel
Szövényi-Lux Miklós
Szuhaj Mihány
Vetési Iván
A Szövetség alapítói által ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott Alapszabály teljes szövege itt olvasható: http://docs.google.com/Doc?id=dfxv4gd4_23fj3d4vf7
Ez természetesen csak az alapítók szándékait tükrözi: bár a Szövetség megalakult, a megalakulást a bíróság még nem jegyezte be. Lehetséges tehát, hogy a bejegyzés feltételeként a bíróságnak különböző változtatási elvárásai lesznek az Alapszabállyal szemben.
Az alapítók szándékait tükröző Alapszabály néhány részlete:
A Szövetség szervezeti formáját tekintve egyesületként működik, jogi személyiséggel rendelkezik.
Pártpolitikai és vallási tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és egyházaktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, valamint nem állít jelölteket az országgyűlési, az önkormányzati, és az európai parlamenti választásokon.
A Szövetség céljai és tevékenysége:
- közreműködés működőképes és együttműködésre képes (interoperábilis), biztonságos és reprodukálható, hatékony és újrahasznosítható rendszerek kialakításában, nyílt szabványoknak – mint kereteknek és mércéknek – megfelelő összetevők használata révén;
az ilyen rendszerek kialakítására irányuló programok és projektek katalizálása, elősegítése, segítése, kezdeményezése, tervezése és végrehajtása; e tevékenységei során
- a felhasználók, fogyasztók érdekében a rendszerek interoperabilitásának, a személyes adatok hordozhatóságának (portabilitásának), és a felhasználók, fogyasztók információs önrendelkezésének az együttes elősegítése, ezzel együtt a rendszerek használhatóságának és átláthatóságának a növelése;
- a köz-, a magán- és a civilszféra szereplőinek és rendszereiknek a működése és együttműködése érdekében a nyílt szabványokon alapuló tudományos, piaci és szervezeti módszerek, technológiák kutatása, fejlesztése és továbbfejlesztése, terjesztése, oktatása és hitelesítése;
- a társadalom érdekeinek védelme érdekében a társadalom, a gazdaság és a közigazgatás területein a szolgáltatások javítására irányuló, a nyílt szabványok használatát elősegítő minőségi közbeszéd generálása.
A Szövetség csak másodlagosan, kizárólag céljai megvalósítása érdekében és azzal összhangban végez gazdasági tevékenységet.
Tagja lehet minden olyan személy, társaság, egyesület, szervezet és társulás, közigazgatási intézmény, önkormányzat, akit legalább két tag tagnak jelöl, elfogadja, továbbiakban magára kötelezőnek tartja a Szövetség alapszabályát, továbbá vállalja a tagdíj rendszeres fizetését (továbbiakban „tagok”).
Az Elnökség határozatával kizárja a Szövetség tagjai közül azt a tagot,
- akinek magatartása vagy tevékenysége a Szövetség céljaival, a Közgyűlés vagy az Elnökség határozataival ellentétes, vagy azok elérését veszélyezteti, illetve súlyosan megsérti az Alapszabály rendelkezéseit;
- aki olyan tevékenységet végez, amely a Szövetség által nyilvánosan támogatott nyílt szabványok érvényre juttatását veszélyezteti […].
A tagok 1-1 szavazattal rendelkeznek a Közgyűléseken [függetlenül a tagdíj összegétől].
Tagdíjak:
Természetes személy: 12.500 Ft/év (továbbiakban: az "alapegység")
Jogi személy általában: az alapegység 40-szerese (500.000 Ft/év)
Speciálisan, önkormányzat, közintézmény, és 1 milliárd forintnál kisebb forgalmú jogi személy: az alapegység 20-szorosa.
Speciálisan, non-profit jogi személy: az alapegység 4-szerese.
2008. június 30., hétfő
Megalakultunk!
Egyelőre ünnepelünk:)
Szerdán bővebben írok az alapításról.